Sokáig nem aludtam túl jól. Néha éjjel felébredtem, forgolódtam, volt hogy eleve el sem tudtam aludni, de szinte alig volt olyan reggel, amikor kipihenten ébredtem volna.
Az sem segített, ha hétvégén ágyban maradtam. Úgysem tudtam volna visszaaludni.
Egész nap frusztrált, stresszes és ingerlékeny voltam, ez persze hozzájárult ahhoz, hogy mégnehezebben aludjak el.
Igazi felüdülés volt, amikor elöszőr ébredtem kipihenten…
Kelemen Andor vagyok, és 2012 óta játszom dorombon. Imádom ezt a hangszert minden aspektusában. A formája, a tapintása, az íze, de legfőképpen a hangja az ami megfogott.
A zsebemben hordtam az első pillanattól kezdve, s ma is ott van egy mindig a zsebemben.
Ezért írtam fentebb, hogy végig a zsebemben volt a megoldás, mert szó szerint ott pihent.
2018-ban egy esemény hatására intenzív stresszt éltem meg az életemben, s az addig hangszerként használt dorombot nem volt kedvem zeneileg megszólaltatni, de mégis kellett valami hangot kicsalnom belőle. Szükségét éreztem minden dallam és ritmus nélkül „csak úgy” pengetni. Egyszercsak arra lettem figyelmes, hogy a hangok összeállnak egy különleges dallammá, és a pengetésem rendszertelen ritmusa megnyugszik, megállapodik, egy különleges ritmuson. Hirtelen nagy nyugalmat éreztem és a stressz elszállt rólam, mintha levették volna. Akkor értettem meg, hogy ez a hangszer mennyire különleges.
Első gondolatom az volt, hogy ezt mindenkinek meg kell mutatnom. Akkor született meg a „Lélekzengető műhely” ötlete. A többi már történelem…
